Járjuk körbe a probiotikumok világát!
A probiotikumok nagyon fontosak számunkra. Sokan közülünk ezt nem tudatosítják, de a bél mikroflórája nemcsak emésztésünkhöz, hanem teljes egészségi állapotunk szempontjából fontos.
Az orvosi szakon a bélnyálkahártyát a „fertőzés elleni védőhatárnak“ nevezik. Más szóval, ha megsérül, akkor a fertőzés testben való elterjedésének következményei nagyon súlyosak, sok esetben még végzetesek is lehetnek.
Ezért a belekről alaposan kell gondoskodni, éspedig kívülről, belülről egyaránt. És ezzel nem a bélzuhanyokra és más hasonló kitalálásokra gondoltunk, amelyek több kárt okoznak, mint hasznot. Ez a cikk egy olyan hiteles dologgal foglalkozik, konkrétan a probiotikumokkal, melyek pozitív hatását életkortól és életmódtól függetlenül bárki értékelni fogja.
A vastagbélben körülbelül 400 fajta baktérium található. A jótékony baktériumok savasítják a béltartalmat, megakadályozzák a kórokozók képződését és a káros baktériumok működését, megakadályozzák a nitrátok nitritekké történő átalakulását és részt vesznek némely B-komlex vitamin és K-vitamin képződésében.
Probiotikumok és normál bélflóra
A normál bél mikroflóra része a védekezési mechanizmusnak, amely a kórokozó baktériumok tapadását akadályozza meg a bélnyálkahártyán, részt vesz a káros baktériumokat elpusztító vegyületek képződésében és elfogyasztja a rossz baktériumok növekedéséhez szükséges tápanyagokat.
A mikroflóra szintén fontos a zsírsavak emésztésében és a káros anyagok eltávolításában a szervezetből.
Probiotikumoknak azokat a baktériumokat nevezzük, melyek hatással vannak a vastagbél mikroflórájának összetételére, és ez által az ember egészségi állapotára – probiotikus tulajdonságokkal rendelkeznek.
Minden eddig ismert probiotikus hatású baktérium az úgyn. tejsavbaktériumok csoportjába tartozik.
Az élelmiszeripar, illetve a gyógyszeripar szükségleteihez azonban csak néhány törzset (Lactobacillus, Bifidobacterium, Enterococcus) használnak. A bél probiotikus mikroorganizmusokkal történő kolonizációja csak átmeneti – a fogyasztásukat követő napok vagy hetek folyamán számuk fokozatosan csökken.
A probiotikumoknak meg kell felelniük a következő követelményeknek:
- nem lehetnek kórokozók
- eléggé ellenállóknak kell lenniük, hogy ne pusztuljanak el, vagy ne gyengüljenek le áthaladáskor az emésztőrendszeren vagy technológiai feldolgozás során
- életképesnek kell maradniuk az adott élelmiszer teljes fogyaszthatósági ideje alatt
- tapadniuk kell a bélhámsejthez és tovább növekedni
- kimutatható pozitív hatással kell rendelkezniük az egészségi állapotra
A probiotikumok javítják a bél mikroflóra összetételét, és ezzel pozitívan befolyásolhatják az immunrendszer működését:
- hasmenéses megbetegedések és húgyúti fertőzések megelőzésével vagy a betegség enyhébb lefolyásával
- a vastagbélrák kockázatának csökkentésével (a mérgező anyagokat termelő káros mikrobák számának csökkentésével)
- a koleszterin felszívódásának csökkentésével, ezáltal csökkentve mennyiségét a vérben
- az ásványi anyagok, különösen a kalcium és magnézium felszívódásának javításával (a savtermelés növelésével és ez által a belek pH-értékének csökkentésével)
- a kardiovaszkuláris megbetegedések, az irritábilis bél szindróma, a Crohn-kór, a fekélyes vastagbélgyulladás, elhízás vagy diabetes (cukorbetegség) kockázatának csökkentésével
- a laktóz-tolerancia növelésével azoknál az embereknél, akik laktóz-intoleranciában szenvednek
- az izomkárosodás csökkentésével és az izomregeneráció felgyorsításával
A probiotikus kultúrákat ma már rendszeresen hozzáadják a savanyú tejtermékekhez, sajtokhoz, az erjesztett hústermékekhez, sőt még a kekszek és ostyák töltelékeihez is. Megtalálhatjuk a savanyú káposztában, kimchiben (koreai étel erjesztett zöldséggel) vagy a kombuchában (teagomba) is.
A probiotikumokkal összefüggően meg kell említeni a prebiotikumok és szimbiotikumok fogalmakat is.
A prebiotikumok a vékonybélben nem megemésztett anyagok, melyek a vastagbélbe kerülve a probiotikus baktériumoknak szolgálnak táplálékként, és ezzel támogatják növekedésüket. Ezen kívül javítják az ásványok felszívódását, és ezzel a csontsűrűséget; növelik az inzulinérzékenységet; növelik a jóllakottság érzést és csökkentik az étvágyat; támogatják a kiegyensúlyozott testtömeg értékeket.
A prebiotikumok természetesen előfordulnak például a gyökérzöldségekben, chia magokban, diófélékben, cikóriában vagy articsókában. Az anyatejben prebiotikumok találhatók, a laktóz és zsírok után a harmadik leggyakoribb összetevő.
A legismertebb prebiotikumok közé tartozik az inulin, oligofruktóz, galaktooligoszacharidok és a laktulóz.
A szimbiotikumok a probiotikumok és prebiotikumok kombinációi, miközben a két komponens kölcsönös együttes hatása elvárt. Szimbiotikus ételre példa a joghurt, amely bifidobaktériumokat és oligofruktózt is tartalmaz.
Ha azon gondolkodsz, hogy melyik probiotikus táplálékkiegészítőt válaszd, akkor széles spektrumú kínálat áll rendelkezésedre.
Az egyes kiegészítők eltérőek úgy a bennük levő baktériumok fajtájában, mint a baktériumok mennyiségében. Az ajánlott napi adag 2 – 20 gramm probiotikum. A végső mennyiség attól függ, hogy tested mennyire képes elviselni őket.
Ne feledd, hogy a probiotikumok, hasonlóan a rostokhoz, az élelem nem megemészthető elemeihez tartoznak. Túlságosan magas probiotikum adag felfúvódásérzetet okozhat, ezért alacsonyabb adaggal kezd és fokozatosan növeld.
Forrás: https://www.namaximum.hu/hogy-tudjak-a-probiotikumok-beinditani-az-edzest/