A Sport jótékony lelki hatásairól az egészségre rengeteget lehet olvasni, hallani. A cikkek többsége a testi változásokkal foglalkozik és csak kevés szó esik arról, hogy a fizikai aktivitás során milyen lelki változások jönnek létre.
Kezdjük az elején a sport jótékony lelki hatásait
A mozgás többféle funkciót tölt be az egyedfejlődés során.
Újszülött és csecsemőkorban elsősorban a hely és helyváltoztatást szolgálja ugyanakkor a környezet és a saját test megismerésének eszköze. Jól megfigyelhető, ahogy egy kisbaba játszik a kezeivel, lábaival, vagy kísérletezik a felüléssel, felállással. Ismerkedik saját erejével, testi képességeivel. Amikor már képes mozgásával valamilyen irányba haladni, előtérbe kerül a környezet felfedezése.
Mozgatórugója a kíváncsiság a kisbabának. Mindent megfog a baba, amit elér, rázza, földhöz vágja, szétszedi. A „mi ez” kérdést, hamarosan felváltja a „hogyan működik”.
Óvodás és kisiskolás korban a mozgások nagy része a hétköznapi élethez, az öltözködéshez, tisztálkodáshoz, és a játékokhoz kapcsolódik. Mindezek mellett a sport örömszerző funkciója is jól megfigyelhető. Gyakran láthatjuk, hogy a kisgyerek „céltalanul” ugrál, rohangál fel-alá, kúszik, mászik kizárólag a mozgás öröméért. Közben koncentrál, kacag, visít, kiabál. Ezek is jelzik a sport jótékony lelki hatásait.
Iskoláskorban megmarad a mozgás öröme, és előtérbe kerül a sport
A szabadidős és versenysport egyre inkább az önkifejezés és önmegvalósítás illetve a társas kapcsolatok eszközévé, az az a sport jótékony hatásaivá válik. Segítik a fizikai és lelki korlátok megismerését és az önismeret, önfejlesztés lehetőségét is magukban hordozzák.
A társakkal együtt végzett fizikai aktivitás (pl. aerobic, edzőtermi vagy szabadidőparkban végzett edzés), a közös mozgás a sport jótékony hatásait nyújtja. Ez akkor a legkifejezettebb, ha a mozgást mindenkinek azonos ritmusban kell végezni. Ha mindezt zene is kíséri, nagyfokú örömélmény, eufória jön létre.
Felnőtt korban a legtöbb ember mozgásigénye csökken, a sport jótékony hatásai kevésbé jelennek meg
A szükséges napi mozgások nagy része a munkavégzéssel kapcsolatos.
A felnőttek világában a hobbi és szabadidős mozgások, bármilyen fizikai aktivitás a stressz csökkentésével, kikapcsolódással illetve a szépség és egészségmegőrzéssel áll kapcsolatban.
Ismeretes, hogy a mozgás, főleg a ritmusos, dinamikus formák csökkentik a szorongást és javítják a hangulatot. További stresszoldó hatása van a légzőgyakorlatoknak, jógának, lassú mozgásoknak is.
Ezért a futás hatása egy stresszes felnőtt ember életében nagyon jótékony. Azonban az úszás jótékony hatásai sem mellőzhetőek.
Hogyan lehetséges, hogy a fizikai tevékenység, sport ennyi mindenre van pozitív hatással?
A sport élettani hatása:
A választ az idegrendszeri működés adja meg a kérdésre. A sport hatására az agyban zajló kémiai folyamatok megváltoznak. Megnő a noradrenalin, dopamin, szerotonin szint illetve a béta endorfin mennyisége is. Ezek az anyagok az agy „boldogság hormonjai”, vagyis az agyi jutalom központot ingerlik, így javul a hangulat, csökken a feszültség és aggódás, jobb lesz a pszichés állapot.
Azonban a futás és úszás jótékony hatásai közé tartozik az is, hogy alakunkat meg tudjuk változtatni.
A boldogság hormonjaink a mozgás befejezését követően órákig fennmarad. Természetesen ez függ a mozgás minőségétől, mennyiségétől és az adott személy idegrendszeri változásaitól.
Összességében a futás hatása a testre és a lélekre egyaránt pozitív lesz.