Hogyan hat a zene  a testre és a lélekre?

Mikor milyen zenét hallgassunk?

Szinte áttekinthetetlen mennyiségű tanulmány foglalkozik zene emberre kifejtett stimulációs hatásával.  Egyesek a különböző tempójú, ritmusú és dallamvilágú zenék hallgatása közben létrejövő testi változásokat figyelték, míg más tanulmányok az érzelmi változásokra összpontosítottak.
2. Mozgásra késztető, cselekvésre motiváló hatás
Ilyenek a gyors, ritmusos, ütemes zenék, az összes disco és dance stílus, és az elektronikus tánczenék. Fokozzák a szimpatikus idegrendszer működését, ezen keresztül fejtik ki „pörgető” hatásukat. Nem véletlen, hogy az edző és fittnesz termekben ilyen zene szól, ez segíti a mozgásba lendülést és az elkezdett mozgás folyamatos fenntartását. Egyéb monoton, „nem szeretem csinálni” tevékenységek elkezdéséhez és elvégzéséhez is ilyen jellegű zenéket érdemes választani.
A heavy metal és a techno zene egyes embereknél segíthetnek az agresszió levezetésében, a harag, a csalódottság és a frusztráció feldolgozásában, de gyorsítják a szívritmust és növelik a vérnyomást is.

3. Érzelmeket kiváltó, gondolatokat elindító hatás

Többnyire szöveget tartalmazó zenék, melyeknek valamilyen mondanivalója, üzenete van. Erős érzelmeket kifejező zene, amely lehet például düh, szomorúság, feldobottság, fájdalom, öröm. A tempó a ritmus és a hozzá kapcsolódó dallam, a harmóniák észlelése szükséges ahhoz, hogy a zene erős érzelmeket váltson ki.
Milyen típusú zenéknek milyen hatásai lehetnek ?

1. Nyugtató, relaxáló  hatás (szedatív)

Ide tartoznak a kifejezetten lassú, dallamos zenék, énekszámok és a klasszikus zene. Egyes kutatások azt mutatják, a szedatív zene kiváló relaxáló hatást biztosít elalvás előtt, míg egy napközbeni helyzetben a relaxációs zene hallgatása akár még növelheti is a szorongás érzetét. Feladatmegoldás közben hallgatott relaxációs zene viszont egyes tanulmányok szerint csökkenti az állapotszorongást,( akár a  gyomoridegességet, lámpalázat is).Egy német szaklapban megjelentetett tanulmány szerint vannak olyan emberek is, akiket egyenesen idegesít, stresszel és túlterhel a komolyzene. Esetükben a pop- és rockzene is szóba jöhet, ezeknek ugyanis hangulatjavító, fáradtság esetén pedig élénkítő hatásuk van, így ideálisak monoton tevékenységekhez. Ezen kívül a latin-amerikai dallok is növelik a jó hangulatot és az egyházi zene is nyugtató hatással bír.
Általában elmondható, hogy egy adott zene nem vált ki mindenkiben azonos érzelmeket. Az utóbbi években tanulmányozott „chills-effect”, amely a zene hallgatása során átélt euforikus boldogságot jelöli. Amikor a vizsgálati alanyok a zenehallgatás során átélték a már említett chills-effektet, az agyi véráramlás megváltozott néhány területen. Ezek ugyanazok az agyi területek, amelyek az étkezés során átélt kielégültségérzés (Small és mtsai 2001), és a drogok használata által bekövetkezett, pozitívnak minősített érzelmi élmények hatásakor is aktiválódnak, vagyis az agyi jutalmazó központ kerül ingerületi állapotba.
Bizonyos zene hallgatásakor a hideg futkos az ember hátán. Nusbaum és Silvia kutatásából kiderül, hogy az emberek 90%-a már átélte ezt az érzést. A hatás azonban függ a személyiségtől. Legerősebben azok érzik a zene okozta borzongást, akik az élményekre nyitottak.
A kutatók azt is megállapították, hogy egy bizonyos zene nem minden alkalommal vált ki azonos érzelmeket a hallgatóban, hanem mindezt befolyásolhatja a zenehallgató érzelmi feszültségi állapota is.
Valamennyi tanulmány alátámasztotta, hogy a zenehallgatás csökkenti a szorongást, javítja a hangulatot és csökkenti a fájdalomérzetet.
Hogyan hat a zene a testi működésre?

Bernardi és munkatársai (2006) a különböző stílusú és tempójú zeneművek hallgatása során a vizsgálati személyek vérnyomását, szívműködését (EKG), a középagyi véráramlást valamit a légzését monitorozták. A vizsgálat megfigyelései szerint a gyorsabb tempó jelentősen növelte a légzés ritmusát, az agyi véráramlást, a vérnyomást, és a szívritmust. A gyors tempó tehát egyértelműen a szimpatikus idegrendszer aktivitásának növekedését idézte elő, függetlenül attól, hogy gyors klasszikus zenét vagy éppen techno zenét hallgattak a vizsgálati alanyok. A fent említett hatást az sem befolyásolta, hogy a vizsgálati személy kedvelte vagy sem az adott zenei irányzatot. Elsősorban az aktuális tempó határozta meg a zenehallgatás során kialakult élettani válaszreakciókat. Több vizsgálat is alátámasztotta, hogy a lassú, percenkénti 60-80 közötti metrumú zene csökkenti az idegi - hormonális rendszer és a szimpatikus idegrendszer aktivitását, a szívritmust és a vérnyomást, tehát pontosan ellenkező hatást vált ki, mint a gyors tempójú zene, vagyis ellazít. Általában az a zene segítette elő a vizsgálati személyek ellazultságát (sedativ music), amely a lassú tempójú (40-72 közötti metrummal rendelkező), dallamos, harmonikus, kissé romantikus hangvételben szólalt meg. Hogyan hat a zene a lelki működésre? A kutatók megállapították, hogy a zene pszichére kifejtett hatása egyén, érzelmi állapot és helyzetfüggő.

Üdvözöllek a Pszichofitt kuckó oldalán