Hogyan hat a mozgás a lelki működésre?


A mozgás egészségre gyakorolt jótékony hatásáról rengeteget lehet olvasni, hallani. A cikkek többsége a testi változásokkal foglalkozik és csak kevés szó esik arról, hogy a fizikai aktivitás során milyen lelki változások jönnek létre.
Kezdjük az elején: A mozgás többféle funkciót tölt be az egyedfejlődés során.
Újszülött és csecsemőkorban elsősorban a hely és helyváltoztatást szolgálja ugyanakkor a környezet és a saját test megismerésének eszköze. Jól megfigyelhető, ahogy egy kisbaba játszik a kezeivel, lábaival, vagy kísérletezik a felüléssel, felállással. Ismerkedik saját erejével, testi képességeivel. Amikor már képes mozgásával valamilyen irányba haladni, előtérbe kerül a környezet felfedezése. Mozgatórugója a kíváncsiság. Mindent megfog amit elér, rázza, földhöz vágja, szétszedi. A „mi ez” kérdést, hamarosan felváltja a „hogyan működik”.
Óvodás és kisiskolás korban a mozgások nagy része a hétköznapi élethez, az öltözködéshez, tisztálkodáshoz, és a játékokhoz kapcsolódik. Mindezek mellett a mozgás örömszerző funkciója is jól megfigyelhető. Gyakran láthatjuk, hogy a kisgyerek „céltalanul” ugrál, rohangál fel-alá, kúszik, mászik kizárólag a mozgás öröméért. Közben koncentrál, kacag, visít, kiabál.
Iskoláskorban megmarad a mozgás öröme, és előtérbe kerül a sport. A szabadidős és versenysport egyre inkább az önkifejezés és önmegvalósítás illetve a társas kapcsolatok eszközévé válik. Segítik a fizikai és lelki korlátok megismerését és az önismeret, önfejlesztés lehetőségét is magukban hordozzák. A társakkal együtt végzett fizikai aktivitás (pl. aerobic, edzőtermi vagy szabadidőparkban végzett edzés), a közös mozgás örömét nyújtja. Ez akkor a legkifejezettebb, ha a mozgást mindenkinek azonos ritmusban kell végezni. Ha mindezt zene is kíséri, nagyfokú örömélmény, eufória jön létre.
Felnőtt korban a legtöbb ember mozgásigénye csökken. A szükséges napi mozgások nagy része a munkavégzéssel kapcsolatos. A felnőttek világában a hobbi és szabadidős mozgások, bármilyen fizikai aktivitás a stressz csökkentésével, kikapcsolódással illetve a szépség és egészségmegőrzéssel áll kapcsolatban.  Ismeretes, hogy a mozgás, főleg a ritmusos, dinamikus formák csökkentik a szorongást és javítják a hangulatot. További stresszoldó hatása van a légzőgyakorlatoknak, jógának, lassú mozgásoknak is.
Hogyan lehetséges, hogy a fizikai tevékenység, sport ennyi mindenre van pozitív hatással? A választ az idegrendszeri működés adja meg. Fizikai aktivitás hatására az agyban zajló kémiai folyamatok megváltoznak. Megnő a noradrenalin, dopamin, szerotonin szint illetve a béta endorfin mennyisége is. Ezek az anyagok az agy „boldogság hormonjai”, vagyis az agyi jutalom központot ingerlik, így javul a hangulat, csökken a feszültség és aggódás, jobb lesz a pszichés állapot. Mindez a mozgás befejezését követően órákig fennmarad. Természetesen ez függ a mozgás minőségétől, mennyiségétől és az adott személy idegrendszeri változásaitól.
A csapatjátékok (foci, stb.) lehetőséget nyújtanak a csoportba tartozás vagy attól való elkülönülés kifejezésére is. Ugyanakkor fejlesztik az empátiát, alkalmazkodó képességet és a szabálytartó képességet. Több tanulmány foglalkozott a mozgás és sport lelki hatásaival. Megállapították, hogy a sport növeli az önbizalmat (Bowker, 2006), segít megelőzni a depressziót és a pszichoszomatikus tünetképzést (Pastor és mtsai, 2003. Elősegíti a pozitív gondolkodásmód (Baker, Little és Brownell, 2003), a kompetenciaérzés (hozzáértés), az önállóság és függetlenség, a belső kontroll, az önmeghatározás kialakulását (Ntoumanis, 2001). Javítja továbbá az önértékelést és az énhatékonyságot (Dishman és mtsai, 2005), formálja a fiatalok versenyszellemét és teljesítményorientációját (Hagger, Chatzisarantis és Biddle, 2002; Cervello és Santos-Rosa, 2001). A rendszeresen sportoló fiatalok fontosabbnak tartják  a családot, a barátságot, a lelki békét, a becsületességet és az egészséget (Pluhár, Keresztes és Pikó, 2003). A sportoló fiatalok szabadidejüket is hasznosabban szervezik meg, töltik el, mint azok, akik nem végeznek fizikai aktivitást (Aszmann, 2000).

Üdvözöllek a Pszichofitt kuckó oldalán