A düh és a harag kezelése


A harag skálája a bosszankodástól, mérgelődéstől a dühön és felháborodáson át egészen a dühöngésig, tombolásig terjed, ám a változatok csak intenzitásukban és időtartamukban különböznek.
Mi a düh?
A düh rövidebb ideig fennálló, hevesebb érzelem, a harag ennek kitartóbb változata. A düh valójában stresszreakció. Ha fizikai vagy lelki egyensúlyunkat veszélyben érezzük, valamiféle sérelem ért bennünket, akadályoztak (ez a frusztráció), megaláztak, megfosztottak valamitől, fizikailag bántalmaztak gyakran dühvel reagálunk rá. A düh testileg-lelkileg felkészíti az embert a sérelem okozójával szembeni ellencsapásra, vagyis a stressz elmélet szerint az „üss vagy fuss” reakció „üss” része. Ez azért okoz problémát, mert a szó szerinti ütés (verekedés) agresszív tett, amit a társadalom nem tolerál. Mit tegyen az ember a benne feltámadó haraggal? Hogyan kezelje ütés nélkül?
Ha dühösek leszünk, három dolgot tehetünk: kifejezésre juttatjuk, elfojtjuk vagy elcsitítjuk.

Hogyan juttassuk kifejezésre?

Semmiképpen sem verekedés vagy rombolás formájában.

  1. A harag „tárgyát” áttolhatjuk egy másik tárgyra. Vagyis a másik ember iránt érzett dühünket töltsük ki olyan formában, ami senkinek sem árt. Ilyen lehetőség egy boxzsák püfölése, harcművészeti gyakorlatok végzése, erőedzés, futás, labdapattogtatás stb. Ebben az esetben a dühöt erőforrásként használjuk a mozgáshoz, így nagy része levezetődik.
  2. A düh szavakban való kifejezése, csúnya beszéd, káromkodás formájában. Szakértők szerint akkor használnak az emberek csúnya szavakat, amikor valamilyen frusztráció éri őket – egy esemény vagy egy másik személy bosszúságot, valamilyen kellemetlenséget okoz. Egyes szakemberek úgy gondolják, hogy a káromkodások voltaképpen pozitív hatást fejtenek ki az azokat használók irányában, mivel "jótékony szelepként" kiengedjük velük a feszültséget. A vulgáris kifejezésekkel pedig nyomatékosítani lehet mondanivalónkat. Ugyanakkor amerikai pszichológusok kísérletei már 1975-ben azt igazolták, hogy ha valaki szitkozódással vezeti le dühét, nem él át tökéletes katarzist, a káromkodás nem eredményezi a tehertől való tényleges megszabadulást. Ha még is ezt az utat választjuk, semmiképpen se személyre irányuló sértegetés legyen, hanem a dühítő helyzetet illessük csúnya szavakkal. Ez okoz némi megkönnyebbülést.
  3. Ha valaki feldühít bennünket, ne magunkban dühöngjünk, hanem hozzuk tudomására nemtetszésünket. Ugyanakkor vigyázzunk arra, hogy ne sértéssel, támadással vágjunk vissza, hanem mondjuk meg neki, mik az elvárásaink vele szemben, vagy mit éreztünk bántónak. Ne üvöltözzünk, mert az csak újabb konfliktust gerjeszt. Legyünk asszertívak, képviseljük saját érdekünket, de ne akarjunk visszavágni a minket ért sérelemért. Akinek ez nehezen megy, keressen olyan szakembert, aki megtanítja az asszertív kommunikációra és viselkedésre!
Hogyan csitítsuk el?
 
  1. A humor hasznos lehet, hiszen egy dühítő szituációnak is van, lehet humoros oldala. (pl. bosszantó, amikor leszakad a szatyor füle és kigurul belőle minden, de kívülről nézve komikus is). Ha a dühöt át tudjuk fordítni humorra, az csökkenni fog. Az önirónia és szarkazmus is kibillenthet bennünket a dühből, de ha olyan személy ellen használjuk, akire dühösek vagyunk, nem fog csökkenni a miatta érzett harag, sőt lehet, hogy fokozódik.
  2. Ha nem akarjuk, hogy elhatalmasodjon rajtunk a harag, távolodjunk el a helyzettől, ami felmérgesített bennünket. Tartsunk kis szünetet, és gondoljunk arra, hogy a haragos állapotban sérelmünket a valóságosnál nagyobbnak láthatjuk, és ez olyan tettre sarkallhat, amit később, józanabb állapotban megbánunk.
  3. Lélegezzünk mélyeket és figyeljünk a kilégzésekre! Képzeljük el, hogy a kilégzés során eltávozó levegő színes és messze eltávolodik, ahogy kiáramlik a tüdőből. Hagyjuk, hogy a szín magától jöjjön és változzon. Legalább 10 kilégzést számoljunk és figyeljünk így meg. Ahogy a számolásra és a kilélegzett levegőre koncentrálunk a düh alább hagy.
  4. Hallgassunk zenét! A lélek megnyugtatására legtöbbször a lassú relaxáló hatású zenék alkalmasak. Vannak azonban olyan emberek, akik ettől csak még feszültebbekké válnak. Egyes kutatók azt találták, hogy ebben az esetben a kemény rock zene, techno, higttech, disco zene ajánlott, mivel ezek segítik a frusztráció és düh levezetését.
A legrosszabb megoldás az elfojtás, amikor mérgünket nem mutatjuk ki, megpróbáljuk magunkba temetni. Akik tartósan ezt a módszert alkalmazzák, nemritkán depresszióssá válnak, vagy örökös elégedetlenségben, sértődöttségben zsémbes emberként élik napjaikat.

Te hogyan kezeled a dühödet? Beszélj róla, adj további ötleteket a fórumon!
TOVÁBB A FÓRUMRA...

Üdvözöllek a Pszichofitt kuckó oldalán